2009. március 31., kedd
2009. március 30., hétfő
Szeresd magad eléggé ahhoz, hogy nemet mondj, amikor mások igényt tartanak az idődre és az energiádra.
A szolgálat derűs vágya nagyszerű dolog. Ám különbség van aközött, hogy adsz magadból vagy feladod önmagad. Ha mások megsegítése közben fáradtságot, bűntudatot vagy megbántottságot érzel, valójában nem jelentesz segítséget, ugye? Mérgező energiákat fecskendezel a kapcsolatba, ami senkinek nem lehet hasznára. Lépj hátra, és vizsgáld újra a helyzetet! Amint tisztelni kezded a határaidat, mások is figyelembe veszik és elismerik azokat benned és önmagukban egyaránt. Ez tehát az egészséges viselkedés, amelyet másoknak is meg kell tanítanod.
A szolgálat derűs vágya nagyszerű dolog. Ám különbség van aközött, hogy adsz magadból vagy feladod önmagad. Ha mások megsegítése közben fáradtságot, bűntudatot vagy megbántottságot érzel, valójában nem jelentesz segítséget, ugye? Mérgező energiákat fecskendezel a kapcsolatba, ami senkinek nem lehet hasznára. Lépj hátra, és vizsgáld újra a helyzetet! Amint tisztelni kezded a határaidat, mások is figyelembe veszik és elismerik azokat benned és önmagukban egyaránt. Ez tehát az egészséges viselkedés, amelyet másoknak is meg kell tanítanod.
2009. március 24., kedd
2009. március 23., hétfő
2009. március 18., szerda
2009. március 17., kedd
Az igazságnak több szintje van. Az az igazság, amely a tapasztalaton vagy a tudáson nyugszik, napról-napra változik. Az egyetemes igazság örök, és arról ismerszik meg, hogy összhangban van lelked emlékezetével.
A végső igazság az, hogy te Isten egy darabkája vagy, emberi testben. Örök Éned Isten személyes jelenlétének rád eső, egyéni része. A ráhangolódás arra, ahogyan igazában érzel, láncszem, amely összeköt Örök Éneddel. Kérj segítséget, hogy felismerd a vágyaidban és tapasztalataidban rejlő igazságot. Ez bámulatos öröm zsilipjeit nyitja meg.
Legtöbbünkben az igazságot a tagadás több rétege fedi, nagy és nehéz felszabadító munka árán lehet csak felszínre hozni. Kezdd azzal, hogy emlékezetedbe idézed egy sokkoló élményedet! Annak idején annyira megrázott, hogy igyekeztél erőnek erejével elkerülni ezt az érzést? Mit tettél? Ittál, dohányoztál, altatót vettél be, próbáltál másra gondolni vagy elfoglalni magad valamivel, csak hogy ne kelljen vele szembenézned? Ez mind eszköz arra, hogy tagadd a harag vagy félelem kiváltotta, erős érzéseidet.
Az a baj az effajta kísérlettel a fájdalom elkerülésére, hogy érzéseink nem külső dolgok, mint a tapasztalataink. Amikor elutasítod valamely érzésedet, önmagad egy részét Utasítod el. A felindulás ettől nem múlik el, hanem megmarad és felszín alatti áramlatokat gerjeszt, amelyek későbbi észrevételeidet igyekeznek úgy átalakítani, hogy ezáltal felhívják magukra a figyelmet. Az élményt nem érzéseid teszik kellemetlenné, azok csak válaszolnak rá, igyekezve megvédeni téged. Szerezd vissza éned elvesztegetett részeit, hogy boldog lehess! Míg kívül esnek azon, amit elfogadsz, sötétben vannak, nem képesek befogadni Isten tápláló fényét. Érzelmi energiád azonban olyan rezgést támaszt, amely feloldja a sötétséget; helyére szeretet és gyógyulás árad. Ez a rezgés eloszlatja az önkorlátozás auráját, amely a negatív viselkedés örökös megismétlésére késztetett.
Miután önmagadon sikerrel gyakoroltad, szinte természetesnek fogod tartani, hogy másokhoz fűződő kapcsolataidban is eljuss az igazság magasabb szintjére. Figyeld meg jól érzéseidet minden esemény során, legyen az bár még oly jelentéktelen is. Amikor például olyat teszel, amit nem akartál, megtagadod önmagadat? Az a személy, akinek a kedvéért ezt a feladatot elvállaltad, tudatosan vagy öntudatlanul, de ismeri az igazat. Miután tisztába hoztad önmagad előtt elképzeléseidet, ragadd meg az alkalmat, és közöld vele is megfelelő módon az igazságot. Bocsásd meg ezeket a gondolatokat magadnak, és lépj tovább!
A tagadás elszívja energiáidat. A következmény: fejfájás, gyomorgörcs, kimerülés, levertség, betegség, sérülés, vagy csak feltűnő ingerlékenység. Mit teszel, hogy ezek a tünetek elmúljanak? Nyugtatót szedsz? Vagy ráeszmélsz, hogy ezek az igazság hírnökei, és kutatni kezded jelentésüket? Miközben próbálod feldolgozni érzéseidet, talán visszariadsz a feladattól, mert a sötétség harcol létéért. Pedig ha továbbviszed a dolgot, és sikerül kitörnöd a bűvös körből, a fényhez hasonló Átalakító Energia tölt el, és az extázis hulláma után a szeretet hullámai árasztják el testedet.
Amikor elfogadod igazi vágyaidat - a jót csakúgy, mint a rosszat, az erőset csakúgy, mint a finomat -, megnöveled képességedet arra, hogy örömet érezz, feltétlen örömet, gyönyört, hálát és megbocsátást. Örök Éned és Isten intenzív energiáját nem viseli el a tested, míg sötétség honol benned. Átalakulásod lényege éppen az, hogy rálelj erre a sötétségre, elfogadd, amit megtagadtál, és szeretettel, fénnyel töltődj fel.
Légy nyitott ennek a testedben áramló energiának a befogadására, amely meghozza neked Isten személyes jelenlétét és Örök Énedet.
A végső igazság az, hogy te Isten egy darabkája vagy, emberi testben. Örök Éned Isten személyes jelenlétének rád eső, egyéni része. A ráhangolódás arra, ahogyan igazában érzel, láncszem, amely összeköt Örök Éneddel. Kérj segítséget, hogy felismerd a vágyaidban és tapasztalataidban rejlő igazságot. Ez bámulatos öröm zsilipjeit nyitja meg.
Legtöbbünkben az igazságot a tagadás több rétege fedi, nagy és nehéz felszabadító munka árán lehet csak felszínre hozni. Kezdd azzal, hogy emlékezetedbe idézed egy sokkoló élményedet! Annak idején annyira megrázott, hogy igyekeztél erőnek erejével elkerülni ezt az érzést? Mit tettél? Ittál, dohányoztál, altatót vettél be, próbáltál másra gondolni vagy elfoglalni magad valamivel, csak hogy ne kelljen vele szembenézned? Ez mind eszköz arra, hogy tagadd a harag vagy félelem kiváltotta, erős érzéseidet.
Az a baj az effajta kísérlettel a fájdalom elkerülésére, hogy érzéseink nem külső dolgok, mint a tapasztalataink. Amikor elutasítod valamely érzésedet, önmagad egy részét Utasítod el. A felindulás ettől nem múlik el, hanem megmarad és felszín alatti áramlatokat gerjeszt, amelyek későbbi észrevételeidet igyekeznek úgy átalakítani, hogy ezáltal felhívják magukra a figyelmet. Az élményt nem érzéseid teszik kellemetlenné, azok csak válaszolnak rá, igyekezve megvédeni téged. Szerezd vissza éned elvesztegetett részeit, hogy boldog lehess! Míg kívül esnek azon, amit elfogadsz, sötétben vannak, nem képesek befogadni Isten tápláló fényét. Érzelmi energiád azonban olyan rezgést támaszt, amely feloldja a sötétséget; helyére szeretet és gyógyulás árad. Ez a rezgés eloszlatja az önkorlátozás auráját, amely a negatív viselkedés örökös megismétlésére késztetett.
Miután önmagadon sikerrel gyakoroltad, szinte természetesnek fogod tartani, hogy másokhoz fűződő kapcsolataidban is eljuss az igazság magasabb szintjére. Figyeld meg jól érzéseidet minden esemény során, legyen az bár még oly jelentéktelen is. Amikor például olyat teszel, amit nem akartál, megtagadod önmagadat? Az a személy, akinek a kedvéért ezt a feladatot elvállaltad, tudatosan vagy öntudatlanul, de ismeri az igazat. Miután tisztába hoztad önmagad előtt elképzeléseidet, ragadd meg az alkalmat, és közöld vele is megfelelő módon az igazságot. Bocsásd meg ezeket a gondolatokat magadnak, és lépj tovább!
A tagadás elszívja energiáidat. A következmény: fejfájás, gyomorgörcs, kimerülés, levertség, betegség, sérülés, vagy csak feltűnő ingerlékenység. Mit teszel, hogy ezek a tünetek elmúljanak? Nyugtatót szedsz? Vagy ráeszmélsz, hogy ezek az igazság hírnökei, és kutatni kezded jelentésüket? Miközben próbálod feldolgozni érzéseidet, talán visszariadsz a feladattól, mert a sötétség harcol létéért. Pedig ha továbbviszed a dolgot, és sikerül kitörnöd a bűvös körből, a fényhez hasonló Átalakító Energia tölt el, és az extázis hulláma után a szeretet hullámai árasztják el testedet.
Amikor elfogadod igazi vágyaidat - a jót csakúgy, mint a rosszat, az erőset csakúgy, mint a finomat -, megnöveled képességedet arra, hogy örömet érezz, feltétlen örömet, gyönyört, hálát és megbocsátást. Örök Éned és Isten intenzív energiáját nem viseli el a tested, míg sötétség honol benned. Átalakulásod lényege éppen az, hogy rálelj erre a sötétségre, elfogadd, amit megtagadtál, és szeretettel, fénnyel töltődj fel.
Légy nyitott ennek a testedben áramló energiának a befogadására, amely meghozza neked Isten személyes jelenlétét és Örök Énedet.
2009. március 16., hétfő
A lelket nem elégítheti ki más, mit az Örök szeretet.
Hadraniel hivatása az, hogy felébressze ennek a szeretetnek az emlékezetét bennünk. Szenvedélyesen átélve a három Felemelő Magatartás (szeretet, hála, odaadás) legyőzhetetlen gyógyító erővé válik.
Az angyalok legfőbb érzése Isten szeretete. Az embereken uralkodó érzés a félelem. Még ha rendesen boldognak és szeretettnek érzed is magad, a felszín alatt gyakran félelem rejtőzik. A félelem az élet kegyetlenségétől és szenvedéseitől acélnál erősebb rácsokból álló kalitkába zárja szívünket.
Kérd Hadranielt, ő segítsen neked abban, hogy ráeszmélj: mi az a félelem, amely meggátol abban, hogy befogadd a szeretetet. Ha kell, sírd ki jól magad az élet szenvedései miatt. Ha elég őszinték az érzéseid, szíved megnyílik. Az ilyen becses pillanatokban figyelj arra a szeretetre, amelyet Isten és isteni iránt táplálsz.
A szenvedés túloldalán mély, emésztő szeretet van. Ha van elég bátorság benned, és szenvedélyesen vágysz meglelni Istent, találkozhatsz az istenivel, s ekkor rajongássá lényegül át szenvedésed. Ennek egyik módja lehet az, hogy az átalakító energiának egy hulláma csap át testeden. Ez a magas hőfokú energia végighalad rajtad, felégetve mindazt, ami eltorlaszolja a szeretet áradatának útját. Ha mintegy elmerülsz ebbe az energiába, tested esetleg extatikus táncot jár, fejed és tested gyengéden jobbra-balra himbálódzik, csípőd ring vagy egész tested erős remegésbe jön. Úgy tetszhet, túlontúl sok az energia, nem tudsz vele mit kezdeni. Meg ne ijedj! Tudd meg: ez az energia jótevő!
Érzelmeidet, gondolataidat továbbra is összpontosítsd az egy igazra, és kérd, hogy színültig betöltsön a szeretet. Úgy védd ügyed, mintha az életed függne tőle. Nincs bőségesebb energiaforrás, mint a szeretet.
Meghitt, biztos helyen próbáld ki a düh, a félelem, a neheztelés hatalmát, és addig küzdd át magad rajtuk, míg át nem alakul szeretetté. Mihelyt megnyílik a szíved, megszabadulsz félelmeidtől, és felfedezed az önszeretet új, magasabb szintjét. Kapcsolataid meghökkentő mélységet nyernek. Szeretet árad majd feléd sokak szeméből-szívéből. Együttérzés tör föl lelkedből, amint igazán átérzed mindazoknak a vágyait, szívfájdalmát, epekedését, akikkel találkozol. Akkor ébredsz csak rá, milyen sok angyal jár ezen a Földön, és milyen nagy szükségünk van egymásra ahhoz, hogy hazataláljunk. Csak szeretet kell hozzá, semmi más.
Hadraniel hivatása az, hogy felébressze ennek a szeretetnek az emlékezetét bennünk. Szenvedélyesen átélve a három Felemelő Magatartás (szeretet, hála, odaadás) legyőzhetetlen gyógyító erővé válik.
Az angyalok legfőbb érzése Isten szeretete. Az embereken uralkodó érzés a félelem. Még ha rendesen boldognak és szeretettnek érzed is magad, a felszín alatt gyakran félelem rejtőzik. A félelem az élet kegyetlenségétől és szenvedéseitől acélnál erősebb rácsokból álló kalitkába zárja szívünket.
Kérd Hadranielt, ő segítsen neked abban, hogy ráeszmélj: mi az a félelem, amely meggátol abban, hogy befogadd a szeretetet. Ha kell, sírd ki jól magad az élet szenvedései miatt. Ha elég őszinték az érzéseid, szíved megnyílik. Az ilyen becses pillanatokban figyelj arra a szeretetre, amelyet Isten és isteni iránt táplálsz.
A szenvedés túloldalán mély, emésztő szeretet van. Ha van elég bátorság benned, és szenvedélyesen vágysz meglelni Istent, találkozhatsz az istenivel, s ekkor rajongássá lényegül át szenvedésed. Ennek egyik módja lehet az, hogy az átalakító energiának egy hulláma csap át testeden. Ez a magas hőfokú energia végighalad rajtad, felégetve mindazt, ami eltorlaszolja a szeretet áradatának útját. Ha mintegy elmerülsz ebbe az energiába, tested esetleg extatikus táncot jár, fejed és tested gyengéden jobbra-balra himbálódzik, csípőd ring vagy egész tested erős remegésbe jön. Úgy tetszhet, túlontúl sok az energia, nem tudsz vele mit kezdeni. Meg ne ijedj! Tudd meg: ez az energia jótevő!
Érzelmeidet, gondolataidat továbbra is összpontosítsd az egy igazra, és kérd, hogy színültig betöltsön a szeretet. Úgy védd ügyed, mintha az életed függne tőle. Nincs bőségesebb energiaforrás, mint a szeretet.
Meghitt, biztos helyen próbáld ki a düh, a félelem, a neheztelés hatalmát, és addig küzdd át magad rajtuk, míg át nem alakul szeretetté. Mihelyt megnyílik a szíved, megszabadulsz félelmeidtől, és felfedezed az önszeretet új, magasabb szintjét. Kapcsolataid meghökkentő mélységet nyernek. Szeretet árad majd feléd sokak szeméből-szívéből. Együttérzés tör föl lelkedből, amint igazán átérzed mindazoknak a vágyait, szívfájdalmát, epekedését, akikkel találkozol. Akkor ébredsz csak rá, milyen sok angyal jár ezen a Földön, és milyen nagy szükségünk van egymásra ahhoz, hogy hazataláljunk. Csak szeretet kell hozzá, semmi más.
Ahogy megtisztítottad belső világodat a gondolatoktól, cselekedetektől és szándékoktól, természetes, hogy tisztaságra törekszel külső világodban is. Ez fokozott érzékenységednek köszönhető, amely pont olyan valóságos, amilyennek tűnik. Levetkőzted a szükségtelen védekezés külső védőburkait, amelyek akadályozták lelki és szellemi éberségedet. Most már a felemelkedés útját járod, amely fokozott éberséget követel. Ezzel az éberséggel pedig a tisztátalanságok és durvaságok új szintjeire válsz érzékennyé. A tested megbízható szerkezet toleranciaszinted vizsgálatához. Térj ki mindannak az útjából, amit tested - jelzései alapján - elkerülendőnek tart. Figyelj oda fokozottan testedre, és megfelelően fog szolgálni téged!
2009. március 13., péntek
Itt az ideje, hogy nagyobb figyelmet szentelj kommunikációs képességednek. Tisztánlátásra van szükség ahhoz, hogy üzenetedet ki lehessen bogozni és meg lehessen fejteni, még mielőtt teljes zűrzavarrá változik.
Mindannyian megbotlunk a kommunikációban, amikor túlságosan leköt minket az, amit annak az energiának és időnek a megteremtéséért teszünk, amit szükségesnek vélünk önmagunk teljes megértéséhez. Annyira könnyű a közlés helyett csak fecsegni. Hiszen mindannyian megtanultunk beszélni, és a beszéd egyenlő a kommunikációval, nem? Hát nem!
A kommunikáció bonyolult, sokrétű tranzakció, amiben a szavak, a testbeszéd, a hangsúlyozás és az odafigyelés is szerepet kap. És ha ez nem lenne elég, amikor az érzelmek rátelepednek és befészkelődnek a mondanivalódba, jó eséllyel semmi sem jut el a hallgatósághoz, csak az érzelmek, ráadásul még azok sem túl tisztán.
Hacsak nem kifejezetten valamilyen érzelmet szeretnél közölni, a legjobb a kiegyensúlyozott, baráti hangvétel megütése. Tudnod kell, hogy a kommunikációs képességeid csiszolására fordított idő miden pillanata aranyat ér.
A szavak ereje néha az érzelmekével vetekszik.
De az is igaz, hogy egy érintés többet mond el ezer szónál.
Mindannyian megbotlunk a kommunikációban, amikor túlságosan leköt minket az, amit annak az energiának és időnek a megteremtéséért teszünk, amit szükségesnek vélünk önmagunk teljes megértéséhez. Annyira könnyű a közlés helyett csak fecsegni. Hiszen mindannyian megtanultunk beszélni, és a beszéd egyenlő a kommunikációval, nem? Hát nem!
A kommunikáció bonyolult, sokrétű tranzakció, amiben a szavak, a testbeszéd, a hangsúlyozás és az odafigyelés is szerepet kap. És ha ez nem lenne elég, amikor az érzelmek rátelepednek és befészkelődnek a mondanivalódba, jó eséllyel semmi sem jut el a hallgatósághoz, csak az érzelmek, ráadásul még azok sem túl tisztán.
Hacsak nem kifejezetten valamilyen érzelmet szeretnél közölni, a legjobb a kiegyensúlyozott, baráti hangvétel megütése. Tudnod kell, hogy a kommunikációs képességeid csiszolására fordított idő miden pillanata aranyat ér.
A szavak ereje néha az érzelmekével vetekszik.
De az is igaz, hogy egy érintés többet mond el ezer szónál.
2009. március 12., csütörtök
Múlt héten elültettem ajándékba kapott törpe napraforgóimat. Hétfőn már apró zöld sapkákat lehetett felfedezni a cserépben. Alig egy hét elteltével, - mára elérik a négy centis magasságot. A talaj, amiben gyökereik nyugszanak nem éppen a legjobb; De élni akarásuk, semmilyen gátat nem szabhat számukra.
Kevés kell egy új élet megszületéséhez: egy kis víz, némi napfény, szeretet és gondoskodás és FELELŐSSÉG. Amit megteremtünk felelősséggel tartozunk iránta, nevelni, szeretni, tisztelni kell. A virágok élete már tőlem is függ; szépségükben vissza fog köszönni gondoskodásom.
Ha most rájuk nézek, elmosolyodom. Ebben a nagy káoszban, ami körül vesz minket újabban, legalább egy-egy pillanatra lelassul a forgás egy óriási világban egy apróbb születik. Életével az életem teszi boldogabbá. Nekem megéri…
Kevés kell egy új élet megszületéséhez: egy kis víz, némi napfény, szeretet és gondoskodás és FELELŐSSÉG. Amit megteremtünk felelősséggel tartozunk iránta, nevelni, szeretni, tisztelni kell. A virágok élete már tőlem is függ; szépségükben vissza fog köszönni gondoskodásom.
Ha most rájuk nézek, elmosolyodom. Ebben a nagy káoszban, ami körül vesz minket újabban, legalább egy-egy pillanatra lelassul a forgás egy óriási világban egy apróbb születik. Életével az életem teszi boldogabbá. Nekem megéri…
2009. március 11., szerda
2009. március 10., kedd
Amikor gyermeket vár egy nő, kilenc hónapon át fizikai összeköttetésben él gyermekével. Születéskor a köldökzsinórt elvágják, a fizikai kötés megszakad, kialakul helyette egy láthatatlan szál mely, szerencsés esetben még inkább egybe fűzi a két lelket. Anya-gyermek kapcsolata legyen jó vagy kevésbé jó, ez a mennyei fonál életük végéig elkíséri őket. De vajon mi történik a halál bekövetkeztekor ezzel a szállal? Még sehol nem olvastam erről, lehet, ez az én hiányosságom…a héten gondolkodtam el erről. Ekképpen:
A kötődés nyilván függ a szülő-gyermek kapcsolat minőségétől, milyenségétől. Ez, a szál rugalmasságát, feszességét és erősségét is minősíti, talán a hosszát is. Mondjuk, anyai póráznak hívnám így első nekifutásra. Ezt a szeretet, őszinteség, féltés és a bizalom szabályozza véleményem szerint.
Amikor egyikük átkel a szivárványhídon, addigi kapcsolatuk minősége irányítja a szál irányát és elszakadásának folyamatát.
Ha voltak sérelmek, fájdalmak, emlékek azok idővel áttranszformálódnak. Az idő változtat az égi kapcson. Az általános szabály szerint inkább az jellemző, hogy a gyermek marad tovább, s a szülő kel hamarabb útra.
Ilyen esetben, majd ha a két lélek megbékél a tényekkel és fájdalmakkal, akkor az anya szépen elkezdi lebontani a szálat. Ennek egy vége a gyermek, másik vége a távozott anya „szívében” mélyen és biztonságos helyen lezárva várja a lelkek újbóli találkozásának lehetőségét.
Az új találkozáskor a szív különöset dobban, ismerős érzések élednek újjá. A lélek tudja, milyen jellegű kapcsolat fűzte össze a mási lélekkel.
A legszebb az, amikor megadatik az újra együtt lehetősége.
A másik verziómat miszerint a lelki szál sosem szakad meg, elvetettem. Úgy vélem, és úgy érzem, a kapcsolat továbbvitelének nem feltétele semmiféle fizikai lelki kötődés. Energetikai rendszere mindennek van, ha jók a szenzorjaink észleljük a jelenlétet, a támogatást és a szeretetet.
Kicsit úgy tudnám elmondani, mint amikor gyermeket tervez egy pár. Aztán a leendő anya egyszer csak megérzi, hogy áldott állapotba került; valami megváltozott körülötte és benne, holott még „fizikai” megerősítést nem kapott a szervezetétől. A születés és halál körfogását valahogy így jellemezném: Két szív egy most már.
A kötődés nyilván függ a szülő-gyermek kapcsolat minőségétől, milyenségétől. Ez, a szál rugalmasságát, feszességét és erősségét is minősíti, talán a hosszát is. Mondjuk, anyai póráznak hívnám így első nekifutásra. Ezt a szeretet, őszinteség, féltés és a bizalom szabályozza véleményem szerint.
Amikor egyikük átkel a szivárványhídon, addigi kapcsolatuk minősége irányítja a szál irányát és elszakadásának folyamatát.
Ha voltak sérelmek, fájdalmak, emlékek azok idővel áttranszformálódnak. Az idő változtat az égi kapcson. Az általános szabály szerint inkább az jellemző, hogy a gyermek marad tovább, s a szülő kel hamarabb útra.
Ilyen esetben, majd ha a két lélek megbékél a tényekkel és fájdalmakkal, akkor az anya szépen elkezdi lebontani a szálat. Ennek egy vége a gyermek, másik vége a távozott anya „szívében” mélyen és biztonságos helyen lezárva várja a lelkek újbóli találkozásának lehetőségét.
Az új találkozáskor a szív különöset dobban, ismerős érzések élednek újjá. A lélek tudja, milyen jellegű kapcsolat fűzte össze a mási lélekkel.
A legszebb az, amikor megadatik az újra együtt lehetősége.
A másik verziómat miszerint a lelki szál sosem szakad meg, elvetettem. Úgy vélem, és úgy érzem, a kapcsolat továbbvitelének nem feltétele semmiféle fizikai lelki kötődés. Energetikai rendszere mindennek van, ha jók a szenzorjaink észleljük a jelenlétet, a támogatást és a szeretetet.
Kicsit úgy tudnám elmondani, mint amikor gyermeket tervez egy pár. Aztán a leendő anya egyszer csak megérzi, hogy áldott állapotba került; valami megváltozott körülötte és benne, holott még „fizikai” megerősítést nem kapott a szervezetétől. A születés és halál körfogását valahogy így jellemezném: Két szív egy most már.
2009. március 9., hétfő
Történt egyszer, hogy egy indián sétált egy amerikai nagy városban , a nem indián barátjával. A New York-i Times Square környékén jártak. Éppen csúcsidő volt, tehát sokan nyüzsögtek az utcasorokon, a város zaja szinte süketitő volt: az autósok nyomták dudáikat, a taxisok csikorogva fordultak be az utcasarkon.
Egyszer csak megszólal az indián.
- Hallok egy tücsköt.
- Az nem lehet - mondta a barátja - ekkora zajban, hogy lehetne meghallani egy tücsköt?
- Biztos vagyok benne, hallottam egy tücsköt!
- Ez őrültség! - mondta a barátja.
Az indián viszont egy kis ideig türelmesen figyelt, majd elindult, az utca másik oldalára, ahol néhány bokor nőtt. Az ágak között megtalálta a tücsköt. A barátjának leesett az álla.
- Ez lehetetlen. Neked természetfölötti hallásod van.
- Nem - válaszolta az indián - semmivel sem külömbözik a tiedtől. A dolog csak azon múlik, mire figyelsz jobban.
- Ez lehetetlen, sose hallanék, meg egy tücsköt ebben a zajban!
- Nem, az egész csak azon múlik, hogy mi a fontosabb neked. Figyelj! Bemutatom.
Az indián kivett zsebéből néhány pénzérmét és földre ejtette őket. Harmincméteres körzetben mindenki megfordult, hogy vajon a pénzérme ami leesett, nem az ővé-e.
- Látod mire gondoltam?Az egész csak azon múlik, hogy mi a FONTOS számodra!!!
Egyszer csak megszólal az indián.
- Hallok egy tücsköt.
- Az nem lehet - mondta a barátja - ekkora zajban, hogy lehetne meghallani egy tücsköt?
- Biztos vagyok benne, hallottam egy tücsköt!
- Ez őrültség! - mondta a barátja.
Az indián viszont egy kis ideig türelmesen figyelt, majd elindult, az utca másik oldalára, ahol néhány bokor nőtt. Az ágak között megtalálta a tücsköt. A barátjának leesett az álla.
- Ez lehetetlen. Neked természetfölötti hallásod van.
- Nem - válaszolta az indián - semmivel sem külömbözik a tiedtől. A dolog csak azon múlik, mire figyelsz jobban.
- Ez lehetetlen, sose hallanék, meg egy tücsköt ebben a zajban!
- Nem, az egész csak azon múlik, hogy mi a fontosabb neked. Figyelj! Bemutatom.
Az indián kivett zsebéből néhány pénzérmét és földre ejtette őket. Harmincméteres körzetben mindenki megfordult, hogy vajon a pénzérme ami leesett, nem az ővé-e.
- Látod mire gondoltam?Az egész csak azon múlik, hogy mi a FONTOS számodra!!!
A táltos éneke
(Árpád imája)
Boldog Isten! Nézz ránk a magos egekből,
Áraszd ránk mosolyod fénylő napszemedből!l
Nemzetek Istene! Add nekünk e földet!
Magyarok Istene! Tarts meg itt bennünket!
Évezredeken át, áldd meg életünket!
Viharban és vészben oltalmazz meg minket!
Adj szívünkbe békét, derűs boldogságot,
Ne érezzük soha a hontalanságot!
Duna, Tisza partján magyar szóval áldjunk,
Ez legyen örökké a mi szent országunk!
Legyen minden magyar a te fénygyermeked,
Pihentesd meg rajtunk áldott tekinteted!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)