"Emlékszem arra a kopottas padra, az árnyas fák alatt ültél, Mint egy angyal, olyan ártatlannak és szárnyaszegettnek tűntél,
Emlékszem szavadra, és amikor megfogtad kezem,
Bizsergető érzés járta át testem, tudtam, ez lesz a végzetem."
Együtt mosolyogni...mindig erre vágytam, s íme, mára teljesült egy álmom!

1 megjegyzés:
:)
Megjegyzés küldése