2010. július 13., kedd


Szeretnék veled az esőáztatta utcán táncolni,
s szeretnék veled egy ágyban álmodni.
Szeretném megmutatni mit ér egy könnycsepp
mely az öröm által tisztítja arcodat, s elmossa az összes bánatodat.

Szeretném ha szemem tükrében fedeznéd fel a világot s, észrevennéd az igazán fontos dolgokat.
Szeretném ha tudnád, hogy a sivatagban is nőhet virág,
s a hóesésben is van melegség, mert így él a világ.

Szeretném ha velem együtt kitalálnád, hogy suttogva is értem szavad
mert így nincs az a szív amely megszakad.

Szeretném ha látnád, hogy a vak ember is láthat csodás dolgokat,
s kinek néma az élet az is várja a hangokat.
Szeretném ha együtt éreznénk azokat a dolgokat,
melyeket sok ember a jelentéktelen dolgok miatt egyre csak halogat.

És végül szeretném ha, már ráncok borítják arcunkat, azt lássam,
hogy életünk nem is lehetett volna ennél boldogabb.






3 megjegyzés:

Philippa írta...

Ez gyönyörű ...

Niki írta...

Az, Phil :)
Néha úgy érzem túl szép hogy igaz legyen.
De aztán rájövök.... hát mi igaz, ha nem ez?
az ember csak nem örülhet ennyire mélyen egy hazug valaminek. :)
Szép az oldalad angyallány! ;)
Üdv.
Niki

S.K.Nepthys írta...

Virágszálak van egy angol mondás: let it be :-)
Köszönöm egyébként!
:-P