"- Ez az út nem vezet sehová! - felelte felháborodva.
- Ilyen nincs is, hogy ne vezetne egy út sehová! - nézett rá elkerekedő szemekkel a másik. -Na meg ha nem vezet semerre sem, akkor miért állsz éppen ezen az úton, hmm? Te mondod mindig, hogy akármilyen keskeny is, veszélyes is mégiscsak jó járni rajta. Hiszen szereted próbálgatni mikor szédülsz bele a mélységbe, vagy mikor repülsz éppen a magas hegyek csúcsáig. Nézegeted mi nő körötted, látod az idő múlását és újulását. Ülj már le kicsit és nézz körül, nézz magadra, magadba. Tudod, ne csak nézz, láss is. Lassíts, hova rohansz ha ez az út sehova nem vezet? Akkor meg minek rohanni ha sehova sem mégy igazán?"