2009. március 12., csütörtök

Múlt héten elültettem ajándékba kapott törpe napraforgóimat. Hétfőn már apró zöld sapkákat lehetett felfedezni a cserépben. Alig egy hét elteltével, - mára elérik a négy centis magasságot. A talaj, amiben gyökereik nyugszanak nem éppen a legjobb; De élni akarásuk, semmilyen gátat nem szabhat számukra.
Kevés kell egy új élet megszületéséhez: egy kis víz, némi napfény, szeretet és gondoskodás és FELELŐSSÉG. Amit megteremtünk felelősséggel tartozunk iránta, nevelni, szeretni, tisztelni kell. A virágok élete már tőlem is függ; szépségükben vissza fog köszönni gondoskodásom.
Ha most rájuk nézek, elmosolyodom. Ebben a nagy káoszban, ami körül vesz minket újabban, legalább egy-egy pillanatra lelassul a forgás egy óriási világban egy apróbb születik. Életével az életem teszi boldogabbá. Nekem megéri…

Nincsenek megjegyzések: